fent és lent

és igen...a hullámvasút efektus még mindig tart...
de most már átgondolni sincs erőm h hol vagyok. szomorú és magányos vagyok.
és semmi,de semmi fényt nm látok.mert már annyi fényt láttam(legalábbis azt hittem h látom),h azok elvakítottak.
így most már esélyem sincs arra h lássak.
annyira de annyira borzalmasan érzem magam,h csak bőgnék.
de miért nm tudok??????????!!!!!!!
és fel akarom adni.de már ahhoz sincs erőm.és csak panaszkodni tudok.és semmiben nm látom a jót.és áááááááááhhhhhhhhh
de igenis elpanaszkodom.
és igenis mesélek h mihelyzet!
1. nagyon szeretnék már egy barátot.és ez nm olyan dolog,h "jajj olyan jó lenne már egy pasi".én tényleg szeretnék vkit,akiben megbízom, szeretem, boldog vagyok vele.
de nm,nm jön senki. Ő-t is elveszítettem.tnap bulizni voltam,és láttam egy csajjal smárolni. remek volt.
és F-nek összejött.neki igen.pedig neki már annyia pasija volt,meg komoly kapcsolta is.de megint megszerezte amit akart!és igen!nagyon de nagyon féltékeny vagyok,pedig nm szabadna, mert ő a legjobb barátnőm.de az vagyok.sajnálom.
2.apu hazajött NY-ból.anya ideges.megy a veszekedés.és anyám meg kibírhatatlan.néha nagyon jófej(de csak ritkán).és olyan bizonytalan ez az egész.
meg a család.annyi hülyeség van.miért nm bírunk összetartani?
3.suli.jessus!olyan idóta vagyok!semmi érzekem a tanuláshoz.segghülye vagyok.és még sorolhatnám....
4.egy kövér undorító testben kell élnem,és egyre biztosabb h a bulémiában fogok meghalni.remek!
5.utálom magam h nm bírok normális lenni,és az egész életem egy hazugság és lehetetlenség!
röviden ennyi:)