2009. augusztus 26., szerda

----

azt se tudom h hol kezdjem,a fájdalom szinte teljesen felemészt.szabályosan fizikai értelemben is fáj már,belül pedig szétfeszül az összes idegem,képes lennék azonnal meghalni.

elmondtam neki...nm is tudom h honnan jött a bátorságom...

az egész úgy kezdődött,h tnap előtt rámírt msnen,mert este megint nm válaszoltam az smsére.megbeszéltük h találkozhatnánk a héten.tök happy voltam.megint minden rózsaszínben uszizott.mondta,h még aznap(azaz tnap előtt) este találkozzunk.mondtam h nm,mert fáradt vok. egy ideig nagyon rá akart venni,h dede jó lesz,de mivel tényleg eléggé kivoltam,leráztam...
aztán tnp este megint írt,h talizunk e ma,mondtam h lehet...f11 körül elkezdett smseket írni,ezt folytatta kb. f1ig.aztán egyszercsak megcsörrent a telefonom:F volt az.sírva elkezdett vmit motyogni,később megértettem h mi a baj.a legjobb (fiu)barátja "dobta".(mondhattam volna neki,h most legalább átérzi amit velem csinált,de nm volt hozzá szívem).
kicsit megnyugodott,letettük a tfont,mondván h kialussza magát...kb negyed óra múlva újra hívott.h bevett 20db. algoflexet.és rá is akar inni.már majdnm ott tartottam h átmegyek hozzá,de közben még Ő is irogatott...
és akk megtettem.nm bírtam tovább magamban tartani.leírtam neki h nekem ez így nm megy tovább,mert ez az egész rég többet jelent mint neki...nm is tudom h miért tettem.egyszerűen csak kellett.4 év.azóta vok belesve...aztán elkezdtünk smsezni,h milegyen.
asszem ő nyilvánvalóvá tette h nm akar járni.és mikor én belegondoltam h akarnék e,nm voltam benne biztos.remegtem a fájdalomtól,a haragtól és megbánástól.
Ő meg továbbra is írt h mi legyen,én h érzek,meg h szívesen átjön megbeszélni.meg vágyakról és érzésekről beszélt.de nekem csak egy dolog járt a fejemben: vége...

mi lesz most?mi a következő lépés?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése